Népszerű tanulási stratégiák: SQ4R, MURDER, IPOO

A tanulás egy nehéz kognitív folyamat, ahol nem elég odafigyelni, szükség van a megfelelő memorizálásra, illetve a régi és új információk egy rendszerben való elhelyezésére. Tudattalanul ugyan, de idővel mindenkinek kialakul, hogy mitől válik sikeressé a tanulási technikája, bukkanók azonban ettől függetlenül is lehetnek.

Vannak helyzetek, amikor a szorgalom és a témára való fogékonyság nem elég. Ennek számtalan oka lehet, legyen szó például az információ túltelítettségről vagy a rossz szövegértelmezésről. Ilyen esetekben segítséget nyújtanak a különböző tanulási stratégiák, amelyekkel megtalálhatod a probléma forrását és le is győzheted azt. Ismerd meg cikkünkből a legnépszerűbb tanulási stratégiákat!

A tanulási stratégia fogalmának tisztázása

A tanulási stratégiák pontos megértéséhez szükség van a tanuláshoz kapcsolódó fogalmak tisztázására. A tanulási stratégiák során sokszor szinonimaként használják a tanulási módszereket és tanulási stílusokat, miközben mind a három különböző értelemmel bír. A három tanulási folyamatot legkönnyebben a funkciójuk által lehet megkülönböztetni.

#1 Tanulási technika: a sikeres eredmény mögötti módszertan

A tanulási technikák nem mások, mint pedagógiai módszertanok, amelyek a tanulási stratégiák eszköztárai. A tanulási technikák rendszerezése és megismerése nélkül tehát nem beszélhetünk tanulási stratégiáról, mert egy átfogó struktúrához szükség van az alkotóelemekre, és azok megfelelő használatára is.

Ilyen pedagógiai módszertannak például a brainstorming, a kulcsszavas tanulás és – manapság az egyik legnépszerűbbnek – a gondolattérkép számít, aminek célja egy sajátos tudásstruktúrakreatív megalkotása.

#2 Tanulási stílus: a domináns érzékszerv használata

Már általános iskolás korban kialakul, hogy az új ismereteket milyen összefüggések megragadásával vagyunk képesek megfelelően elsajátítani. A hatékony tanulási technika kialakításához ismerni kell, hogy a diák az önálló információfeldolgozás során miként reagál a társas környezetére. Mindezt milyen modalitások mentén, illetve milyen pótcselekvésekre van szüksége a jó eredmény eléréséhez.

A három legismertebb tanulási stílus az auditív, a vizuális és a kinesztetikus (= mozgásos). Amíg az auditív hallás alapján sajátítja el a legtöbb információt, és elsősorban a verbális ingerekre figyel, addig a vizuális a látottak alapján képileg memorizál, a mozgásos pedig egy pótcselekvést használ az ismeretek elsajátítására és felidézésére. A tanulási stílus maga a kognitív stílus, amely megmutatja, hogy a személyiség milyen viszonyban áll a tanulási folyamatokkal.

#3 Tanulási stratégia: a rendszerszintű gondolkodás

A tanulási technika tehát az eszköz, a tanulási stratégia pedig a rendszer, amelynek segítségével feloldhatóak az információfeldolgozás során fellépő problémák. A pszichológusok a különbséget a metakognitív tudatossággal magyarázzák meg, aminek segítségével a tanulási folyamat alatt befolyásolható a szellemi képesség.

Úgy gondolják, hogy amíg ez a komplex tevékenység egy tanulási technika során nem kerül előtérbe, addig egy stratégia, azaz tanulási terv elkészítése során már igen. Ennek oka, hogy elvont gondolkodásra és magas szintű problémamegoldásra sarkall.

A tanulási stílussal ellentétben a tanulási technikákból összegyúrt stratégia megtanulható és tudatos folyamat. Mindenki kiválaszthatja a maga számára flexibilisen és könnyen elsajátítható módszereket, amelyből végül egy működőképes tanulási tervet készíthet.

A tanulási stratégiák három alaptípusa

A különböző szakirodalmakban a tanulási stratégiák csoportosításának számtalan formájával találkozhatunk, de a legnépszerűbbek Kozéki Béla és Noel J. Entwistle felosztásai. Ezek alapján három fő tanulási stratégiát különböztetünk meg – a mélyrehatoló tanulást, a szervezett tanulást és a mechanikus tanulást –, amelyek minden egyes tanulónál különböző módon keveredhetnek.

#1 Precíz mélységek, komplex rendszeralkotás

A mélyrehatoló tanulási stratégiaalkalmazása a legkönnyebb módon a magolás ellentéteként értelmezhető. A mélyrehatoló tanulás folyamán a cél egy strukturált rendszerelmélet kialakítása, amelyet a nagy összefüggések megragadásával, illetve az új és régi ismeretek összekapcsolásával érhetünk el. Éppen ezért a komplex tanulást igénylő élethelyzetek során – mint az érettségi, a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak vagy az államvizsga – tökéletes stratégiának számít. 

A széles körű áttekintés tehát nem kizárólag az új információk feldolgozásából áll, hanem a meglévő tudással való összefésülésükben is. Ilyen esetben a legapróbb részletek sem kerülnek perifériára – ugyanis tudatos eljárással bekerülnek a komplex rendszer megfelelő részeibe –, de hosszabb memorizálási folyamatot igényelnek.

#2 Átlátható szisztéma

A szervezett tanulási stratégia nevéből már azonnal következtethetünk a terv funkciójára is, miszerint a rendszerességre és a szisztematikus gondolkodás alapjaira épít. A szakirodalom úgy említi, hogyha ismerjük a jó munkaszervezés alapkövetelményeit, akkor gyakorlatilag azonnal megértjük a stratégia működését is. Ilyen esetben különösen fontos a letisztult és tagolt rendszer kialakítása, amiben jól elkülöníthetőek az új információk csoportosításai.

#3 „A legkisebb is számít”

A mechanikus tanulási stratégia a mélyrehatolóval ellentétben már nem foglalkozik a nagy összefüggések közötti kapcsolatok megalkotásával, hanem kizárólag az apró részletek megértésére koncentrál. „A legkisebb is számít” alapon ez a tervkészítési mód a rövid távú és pontos memorizálásban, felidézésben segít. A precizitás ettől függetlenül itt nagyobb szerepet játszik, mint az előző két stratégia során, mert itt már a szó szerinti ismeret elsajátítása a cél, például a pontos definíciók meghatározása vagy az évszámok precíz felidézése esetében.

Ismerd meg a három legnépszerűbb tanulási stratégiát

#1 A tanulási aktivitás maximalizálása: SQ4R technika

A SQ4R technikának ugyan bonyolult az elnevezése, de a megértése legalább annyira egyszerű. A stratégia neve egy mozaikszó, amely hat angol szót és annak értelmezését foglalja magában. A technikát 1972-ben Thomas és Robinson publikálta, akik a következő lépésekben határozták meg stratégiájuk különböző állomásait.

1. SCAN: A szkennelés, avagy a letapogatás a megtanulandó ismeretek előzetes áttekintése. Ilyenkor mindig a címek és az összefoglaló szövegek kerülnek előtérbe, ami alapján már következtetni lehet, hogy mely részekre kell jobban odafigyelni.
2. QUERY: Az áttekintést egy kérdezési technika követi, ami során a tanulás aktív szereplőjévé válunk, és felelési szituációba helyezzük magunkat.
3. READ: A kezdeti lépések után következik az értő olvasás fázisa, hogy a saját kérdéseinkre választ kapjunk.
4. REFLECT: A reflektálás alatt átgondoljuk az olvasottakat, különös hangsúlyt fektetve az új ismeretek beépítésére.
5. RECITE: Az ötödik szakaszban történik a kérdések megválaszolása, azonban minden segítség nélkül. Ilyenkor fejből kell felidézni a korábban elsajátított tudást.
6. REVIEW: A felidézés során hamar kiderül, hogy mi az, aminél még szükség van segítségre, és melyek azok a részek, amelyek már tökéletesen beépültek. Éppen ezért egy ismétlő áttekintés keretében kell elmélyíteni az új ismeretanyagot.

#2 A tanulási atmoszféra megteremtése: MURDER program

Az SQ4R technikához hasonlóan a MURDER program is a tanulási folyamat lépéseinek mozaikszava. A célja ugyanúgy a hatékony tanulási folyamat megteremtése, azonban más eszközöket használ, a motivációval és a hangulatteremtéssel alkot egy sajátos információfeldolgozási folyamatot. A technikát 1979-ben Dansereau és munkatársai írták le, akik szintén hat lépésben látták a tanulási problémák feloldását.

1. MOOD: Az első és legfontosabb lépés a megfelelő motiváció kijelölése és a hangulat megteremtése. A hajtóerő akármi lehet, akár a lapok közé bújtatott csokoládé is, a lényeg, hogy plusz energiaforrást biztosítson. Ilyenkor fejben ki kell jelölni a tanulási célokat, és hogy mi vár ránk az elkövetkező pár órában.
2. UNDERSTANDING: A megértési folyamat során az értő olvasásra és az alapos áttekintésre kell koncentrálni, aminek során ki kell választani a számunkra nehezebb/érthetetlenebb részeket. Ezeket a szakaszokat végül érdemes teljesen elkülönítve, részleteiben értelmezni.
3. RECALLING: A recalling lefordítva annyit tesz, visszahívás, amely során érdemes plusz technikákat használni. Ilyennek számít például a kulcsszavak kigyűjtése és definiálása, az új ismeretek folyamatos ismétlése vagy a legfőbb logikai kapcsolatok kiírása.
4. DIGEST: A negyedik lépéssel elérkezünk az új tudás megemésztéséhez, amikor a korábban említett, számunkra nehéz részekre helyezzük a hangsúlyt, és kizárólag azokkal foglalkozunk.
5. EXPANDING: Az ötödik szekcióban a megtanultak kiterjesztésére koncentrálunk, az ismétléshez szükséges kérdéseket fogalmazzuk meg.
6. REVIEWING: Ahogyan az SQ4R kapcsán is, az utolsó lépés alatt a kérdésekre adott válaszokkal ismételjük át az új tananyagot.

#3 A tanulásszervezés hatékonysága: IPOO-modell

A harmadik tanulási stratégiamodell az IPOO-modell, amelynek struktúráját Mező Ferenc dolgozta ki. A korábbiakhoz hasonlóan szintén a folyamat lépéseinek kezdőbetűi alkotják a technika nevét, amelyben a tudásszerzési folyamat már egy tömörebb szerkezetből építkezik. A fókuszában a tanulásszervezési hatékonyság áll, amely négy lépésben összegzi az információfeldolgozás fokozatait.

1. INPUT: Mező szerint a hatékony tanulási folyamat első lépcsőfoka az információgyűjtés.
2. PROCESS: Ezt követi az információfeldolgozás, amikor az új ismereteket kibontjuk és értelmezzük.
3. OUTPUT: Ez a fázis az új ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását jelenti.
4. ORGANIZÁCIÓ: Az organizáció a tényleges tanulásszervezést jelenti, amely összegzi az első három lépés folyamatait, és végül egy egységgé kovácsolja azokat.

A tanulási stratégiák önfejlesztő hatása

A három népszerű tanulási stratégiában sok hasonlóság rejlik, ugyanis az új ismeretek elsajátítása során vannak lépések, amelyek elengedhetetlenek. Az SQ4R technika, a MURDER programés az IPOO-modell ettől függetlenül részleteiben és a tanulási technikák sorrendjében eltérő, aminek köszönhetően mindenki kiválaszthatja a személyiségéhez leginkább passzoló tanulási stratégiát.

A saját tanulási struktúra kialakítása felfogható egy láncreakcióként. Ha felismerjük a karakterünk tanulási stílusát, akkor már könnyebb technikát/módszert választani, és végül egy stratégiát alkotni. A tanulási folyamatok tudatosítására minden esetben szükség van. Nemcsak a kudarcok elkerüléséhez és a jó eredmények eléréséhez nyújt biztonságot, hanem segít az önismeret fejlesztésében és a komplex gondolkodásmód kialakításában is. Ennek során a tanulási stratégiák az individuum által nyernek értelmet, a karakterrel válnak működőképes folyamatokká.